Mikor térül meg a hőszigetelés?
Közismert, hogy az utólagos hőszigetelésnek számos előnye van. A szigeteléssel együtt járó magasabb lakókomfort (nem süt a falból a hideg), a lakás kánikulában is elviselhető hőmérséklete és az esetleg korábban megjelent penész eltűnése mind olyan előnyök, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ennek ellenére – érthetően – mindig az a kérdés foglalkoztatja a felújítókat, hogy hány év múlva térül meg a beruházás?
A megtakarítás számításánál a legnagyobb gond az, hogy a kapott eredmény sok változótól függ. Az épület jelenlegi szigetelési állapota, a szigetelés arányai (nincs-e túlszigetelve a tető, vagy éppen fordítva: vastag homlokzati hőszigetelés került rá, de a padlásfödém szigeteletlen), az épület tagoltsága, tájolása, a nyílászárók állapota – és még hosszasan lehetne sorolni azokat a paramétereket, melyek komoly kihatással vannak arra, hogy mennyi energiát takaríthatunk meg a hőszigeteléssel. És ezek még csak a műszaki adatok, a gazdasági tényezőket talán még nehezebben tudjuk meghatározni: a betéti és hitelkamatok változása, az energiahordozók árának prognosztizálása már-már a jóslás szintjére csökkenti azt, amit pontos számításként szeretnénk látni. Eredményesebb lehet talán, ha nem az egész épületre vetítjük a megtérülést, hanem csak egy négyzetméter falfelületet vizsgálunk.
Vegyünk egy tipikusnak mondható, B30-as téglából épült házat. Ennek a falnak a hőátbocsátási tényezője (U érték, korábban k-érték) 1,4 W/m2K (hasonló értéket mutat a 80-as évek elejéig felépült legtöbb ház fala). A felújítás során azt kell eldönteni, hogy a mai ajánlásoknak megfelelően akarjuk szigetelni (U=0,3 W/m2K), vagy szeretnénk elérni az alacsony energiájú házak (U=0,2 W/m2K) színvonalát. Előbbi esetben 12 cm fehér polisztirol a leggazdaságosabb megoldás, míg az utóbbinál a 15 cm Grafit® Reflex a jó választás.
Ma a kereskedőknél egy négyzetméter megbízható minőségű homlokzati hőszigetelő rendszer 12 cm-es vastagságban kb. 3.000 Ft/m2 bruttó áron beszerezhető, míg a grafitos változat 4.300 Ft-ba kerül. A kivitelezést mindkét esetben 2.500 Ft-nak vesszük. Természetesen, ez megint változhat az épület adottságaitól - például az állványozás komoly költségtényező lehet egy nagyobb épületnél.
Egy négyzetméter hőszigetelés így 5.500 – 6.800 Ft lesz. A kérdés csak az: mennyit tudunk így megspórolni?
Egy egyszerű ökölszabály segítségével meg lehet becsülni a vizsgált épületszerkezeten keresztül távozó energia mennyiségét. A részletes számítások megerősítik azt a becslést, hogy egy négyzetméter felületen, egy fűtési idényben távozó energia köbméter gázban vagy liter fűtőolajban számolva számértékileg megegyezik a határolószerkezet hőátbocsátási tényezőjének tízszeresével. Vagyis: az 1,4 W/m2K-es U értékű régi, B30-as falazaton keresztül egy fűtési szezonban 14 m3 gáz energiája szökik ki. Szigetelés után ez 3, illetve 2 köbméterre csökken. Így tehát az első változat esetében 1.540 Ft-ot takarítunk meg négyzetméterenként (140 Ft/m3 gázárral számolva), az energiatakarékos változat esetében ez 1.680 Ft lesz. A hőszigetelés négyzetméter költségét ezzel elosztva, megkapjuk, hogy hány év alatt térül meg a befektetés: 3,6-4 év, vagyis mindkét esetben 4 fűtési idény alatt behozza az árát. Az ötödik évtől pedig már a kisebb fűtési költségből adódóan a kamatokat is felvehetjük.
És ne feledjük el: a bevezetőben említett előnyökön kívül még két bónuszt is kapunk: a hőszigetelés után épületünk, lakásunk nem csak esztétikusabb lesz a friss vakolásnak köszönhetően, de értékesebb is.
Szerkesztette : Kruchina Sándor Asutrotherm Magyarország kft
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése