Austrotherm BIZALOM, Minősg

Bizalmi kérdés?

Gondban lehet az, aki építőanyagot akar vásárolni. A gyártók természetesen állítják, hogy termékeik minden követelménynek megfelelnek, sőt még annál is
jobbak. Magától értetődik, hogy erről dokumentum is van. De mennyire bízhatunk
abban, hogy az anyagok jó tulajdonságai tartósan megmaradnak?

Tudja-e a gyártó mindig ugyanazt a minőséget produkálni, mint amit bevizsgáltatott? Melyik
gyártónak fontos a jó hírneve? Kiben bízhatunk?

 

JÓ HÍRNÉV

 

Egy termék jó hírneve nem máról holnapra alakul ki, és nem is a gyártók adják maguknak,
érte kitartóan, eredményesen kell a piacon dolgozni. A tartós, jó minőségű áru, a készséges
és gyors kiszolgálás, a szakértő terméktámogatás mind elengedhetetlen ehhez. Aki ezeket év(tized)ek kemény munkájával elérte, nem teszi kockára rövid távú sikere kért. Az Austrotherm cégcsoport az 1990-es évek óta Közép -Európ a meghatározó polisztirolhab gyártója. 

 

HAZAI GYÁRTÓBÁZIS

Gyártani sokfelé lehet, és az Európai Unió gazdaságilag már belföldnek számít. Ennek ellenére
jelentősége van annak, hogy rendelkezik-e a cég hazai gy ártóbázissal vagy sem. Az itthon
alkalmazott dolgozók, itteni menedzsment hosszú távú gondolkodást jelent, míg egy import
anyag esetében az anyacég legfontosabb szempontja mindig is az otthoni értékesítés
lesz, az export csak „hab a tortán”. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hazai munkatársak
behatóbban ismerik az itteni szabályozásokat, könnyebben meg tudnak felelni nekik, és jobban tudnak alkalmazkodni is, hiszen M agyarország a fő piacuk. A vállalat az expandált polisztirolhab gyártók közül egyedül már három korszerű gyártóhellyel rendelkezik hazánkban. A győri székhely és a gyöngyösi üzem után tavaly megnyitotta szekszárdi gyárát is.

 

MINŐSÉG ÉS TERMÉKFEJLESZTÉS

A jó gyártó folyamatosan bővíti termékkínálatát. Korszerűbb gépek beszerzésével, szakképzett dolgozók alkalmazásával lehet fokozni az anyagok használati értékét. A minőség iránti
elkötelezettséget mutatja az is, ha új, magasabb értékű termékekkel lép a piacra.
A cég számos EPS terméket honosított meg a hazai piacon: a lépéshang szigetelő EPS lemezeket, a lejtésképző hőszigetelést (ezért Construma nagy díjat is kap ott), az
Expert termékcsaládot, a Grafit homlokzati hőszigetelő lemezt, vagy akár az Oázis hőszigetelő
drénrendszert. Nem meglep ő tehát, hogy 11 Austrotherm termék nyerte el tavaly a
KIVÉT (Kiváló Építési Termék) védjegyet.

 

FOLYAMATOS MINŐSÉG ELLENŐRZÉS

Az egyik legfontosabb tényező. Mit sem ér a szépen bekeretezett forgalomba hozatali engedély
, ha a forgalomba nem az a minőség kerül! Hibás terméket pedig minden gyártó gyárt,
csak nem mindenki engedi azokat a fogyasztóhoz. A gyári laboratóriumok és a gyártásközi
ellenőrzések ezért fontosak – és nem csak a vevőnek, de a gyártónak, forgalmazónak is. A
cég mindhárom telepén a legkorszerűbb laboratórium működik, a gyártásközi ellenőrzés
menetét a minőségirányítási kézikönyv rögzíti

 

ALKALMAZÁSTECHNIKA

Végezetül: nem elégséges, hogy jó terméket gyártson valaki. A tervezőt, kivitelezőt, de az
egyszerű felhasználót is tájékoztatni kell arról, hogy az adott termék hol, hogyan építhető be,
mire kell különösen ügyelni, hogy jó minőségű épületszerkezetek, épületek valósuljanak meg.
Ehhez szakmailag képzett területi képviselőkre, szakértő alkalmazástechnológusokra van
szükség. És mivel ők sem lehetnek ott mindenhol, szükséges, hogy a termékismertetők, beép ítési útmutatók – nyomtatott vagy elektronikus formában – mindenki számára hozzáférhetők
legyenek. Az Austrotherm Kft.-nél még a marketinges is épületszigetelő szakember.
 

Kruchina Sándor
Austrotherm Kf t .

 

AUSTROTHERM Megtérülés

Mikor térül meg a hőszigetelés?

Közismert, hogy az utólagos hőszigetelésnek számos előnye van. A szigeteléssel együtt járó magasabb lakókomfort (nem süt a falból a hideg), a lakás kánikulában is elviselhető hőmérséklete és az esetleg korábban megjelent penész eltűnése mind olyan előnyök, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ennek ellenére – érthetően – mindig az a kérdés foglalkoztatja a felújítókat, hogy hány év múlva térül meg a beruházás?

A megtakarítás számításánál a legnagyobb gond az, hogy a kapott eredmény sok változótól függ. Az épület jelenlegi szigetelési állapota, a szigetelés arányai (nincs-e túlszigetelve a tető, vagy éppen fordítva: vastag homlokzati hőszigetelés került rá, de a padlásfödém szigeteletlen), az épület tagoltsága, tájolása, a nyílászárók állapota – és még hosszasan lehetne sorolni azokat a paramétereket, melyek komoly kihatással vannak arra, hogy mennyi energiát takaríthatunk meg a hőszigeteléssel. És ezek még csak a műszaki adatok, a gazdasági tényezőket talán még nehezebben tudjuk meghatározni: a betéti és hitelkamatok változása, az energiahordozók árának prognosztizálása már-már a jóslás szintjére csökkenti azt, amit pontos számításként szeretnénk látni. Eredményesebb lehet talán, ha nem az egész épületre vetítjük a megtérülést, hanem csak egy négyzetméter falfelületet vizsgálunk.

Vegyünk egy tipikusnak mondható, B30-as téglából épült házat. Ennek a falnak a hőátbocsátási tényezője (U érték, korábban k-érték) 1,4 W/m²K (hasonló értéket mutat a 80-as évek elejéig felépült legtöbb ház fala). A felújítás során azt kell eldönteni, hogy a mai ajánlásoknak megfelelően akarjuk szigetelni (U=0,3 W/m²K), vagy szeretnénk elérni az alacsony energiájú házak (U=0,2 W/m²K) színvonalát. Előbbi esetben 12 cm fehér polisztirol a leggazdaságosabb megoldás, míg az utóbbinál a 15 cm Grafit® Reflex a jó választás.

Ma a kereskedőknél egy négyzetméter megbízható minőségű homlokzati hőszigetelő rendszer 12 cm-es vastagságban kb. 3.000 Ft/m² bruttó áron beszerezhető, míg a grafitos változat 4.300 Ft-ba kerül. A kivitelezést mindkét esetben 2.500 Ft-nak vesszük. Természetesen, ez megint változhat az épület adottságaitól - például az állványozás komoly költségtényező lehet egy nagyobb épületnél.

Egy négyzetméter hőszigetelés így 5.500 – 6.800 Ft lesz. A kérdés csak az: mennyit tudunk így megspórolni?

Egy egyszerű ökölszabály segítségével meg lehet becsülni a vizsgált épületszerkezeten keresztül távozó energia mennyiségét. A részletes számítások megerősítik azt a becslést, hogy egy négyzetméter felületen, egy fűtési idényben távozó energia köbméter gázban vagy liter fűtőolajban számolva számértékileg megegyezik a határolószerkezet hőátbocsátási tényezőjének tízszeresével. Vagyis: az 1,4 W/m²K-es U értékű régi, B30-as falazaton keresztül egy fűtési szezonban 14 m³ gáz energiája szökik ki. Szigetelés után ez 3, illetve 2 köbméterre csökken. Így tehát az első változat esetében 1.540 Ft-ot takarítunk meg négyzetméterenként (140 Ft/m³ gázárral számolva), az energiatakarékos változat esetében ez 1.680 Ft lesz. A hőszigetelés négyzetméter költségét ezzel elosztva, megkapjuk, hogy hány év alatt térül meg a befektetés: 3,6-4 év, vagyis mindkét esetben 4 fűtési idény alatt behozza az árát. Az ötödik évtől pedig már a kisebb fűtési költségből adódóan a kamatokat is felvehetjük.

És ne feledjük el: a bevezetőben említett előnyökön kívül még két bónuszt is kapunk: a hőszigetelés után épületünk, lakásunk nem csak esztétikusabb lesz a friss vakolásnak köszönhetően, de értékesebb is.

Szerkesztette : Kruchina Sándor Asutrotherm Magyarország kft